No title

Esterházy kastély

 

Írta: Bak Jolán

Magyarország legnagyobb szabású, a 18. századi más európai rezidenciákkal vetekedõ barokk építészeti alkotása Fertõdön, eredeti nevén Eszterházán található. A "magyar Versailles"-ként is emlegetett Eszterházát 1950-ben összevonták Süttör településsel; a két községbõl született Fertõd, mely Gyõr-Moson-Sopron megyében, Soprontól mintegy 25 km-re fekszik. Eszterháza volt a kisebb település, alig pár százan lakták. Süttör a nagyobbik, a régebbi település volt. Már 1313-ban Sehter néven említi a fennmaradt levéltári anyag. Jobbágyközség volt, a Kanizsai, majd a Nádasdy család birtoka. Az Esterházy család 1681-ben szerezte meg.

 

Télikert - Képtár

A patkó alakú kastélyépülethez kétoldalt derékszögben csatlakozik egy-egy 11 tengelyes földszintes szárny, a keleti a télikert, a nyugati a képtár volt. A képtárban olasz és holland festõk számos mûvén kívül a herceg udvari festõjének, Grundemann-nak is sok értékes mûve található, akárcsak a kastély különbözõ szobáinak oldalfalán és mennyezetén.

Séta a mulatóerdõben

A nagy parterre-rõl indulnak ki a sugárutak, melyek a mintegy 600 kataszteri hold nagyságú parkerdõn végigfutnak. A kastély mögötti ún. Mulatóerdõben az utak metszési pontjain szórakozóhelynek használt tisztásokat alakítottak ki. Ezek egyike volt a Naptemplom, vele szemben a baloldali allétól keletre a Diana templom. Sûrû, bozótos út vezet a Remetelakhoz, melyet tüskesövény kerítés övez. Egyszerû épület, a cella elõtt nagy kereszt, az ajtó mögött fából faragott koldus áll. Belül kis oltár áll porcelánfeszülettel, megkövesedett fából készült gyertytartókkal. A lak mögött kis kert húzódik, benne fából faragott és festett remete ül és olvas, körülötte állatfigurák. Az építmények a múlt században elpusztultak. Közelben van a Márkus tér, a nagy tûzijátékok színhelye, majd a nagy térség közepén a vízesés, melyet a kerti mulatságok idején 20ezer lámpával világítottak ki. A középsõ allén továbbhaladva jobbra találjuk a kínai házat.

 

Irodalom:

Gottfried v. Rotenstein:Reise durch einen Theil von Königreich Ungarn seit dem Jahre 1763. Eszterház

Dallos Márton: Eszterházi Várnak és ahhoz tartozandó nevezetesebb helyeinek rövid leírása..., 1781.

Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Esterhaz im Königreich Ungarn. Pressburg, 1784.

Utazásbeli jegyzetek Óvárról, Kismartonról s Eszterházáról. Tudományos Gyûjtemény 1824. III. Kötet 40-56. o.

Drinóczy György: Böngészet Sopron Megye ismeretéhez. 96. Eszterháza, 1837.

Meller Simon: Az Esterházy Képtár története. Budapest, 1915.

Horányi Mátyás: Eszterházi vigasságok. Budapest, 1959.

Az eszterházi Beszálló vendéglõ 1773. évi leltára. Soproni Szemle, 1974. 3. sz.

Hokkyné Sallay Marianne: A fertõdi Esterházy kastély, 1979.

Õrsi Károly: A fertõdi kastélypark, 1982.

Bak Jolán: Fertõd (magyar, német, angol nyelvû szöveggel) Budapest, 1992.

 

 

 

www.interword.hu
www.interword.hu