No title

Esterházy kastély

 

Séta a mulatóerdõben

A nagy parterre-rõl indulnak ki a sugárutak, melyek a mintegy 600 kataszteri hold nagyságú parkerdõn végigfutnak. A kastély mögötti ún. Mulatóerdõben az utak metszési pontjain szórakozóhelynek használt tisztásokat alakítottak ki. Ezek egyike volt a Naptemplom, vele szemben a baloldali allétól keletre a Diana templom. Sûrû, bozótos út vezet a Remetelakhoz, melyet tüskesövény kerítés övez. Egyszerû épület, a cella elõtt nagy kereszt, az ajtó mögött fából faragott koldus áll. Belül kis oltár áll porcelánfeszülettel, megkövesedett fából készült gyertytartókkal. A lak mögött kis kert húzódik, benne fából faragott és festett remete ül és olvas, körülötte állatfigurák. Az építmények a múlt században elpusztultak. Közelben van a Márkus tér, a nagy tûzijátékok színhelye, majd a nagy térség közepén a vízesés, melyet a kerti mulatságok idején 20ezer lámpával világítottak ki. A középsõ allén továbbhaladva jobbra találjuk a kínai házat.

 

Kínai mulatóház (épült 1773-ban)

A parkot ékesítõ szórakozóházak között a legnagyobb volt a kínai ház, az ún. Bagatelle. Kétemeletes, díszes épület volt, melynek karzatára csigalépcsõn lehetett feljutni. Az öttengelyes épület fõhomlokzatát karcsú pilaszterek tagolták. A tetõ zöldre és pirosra festett volt, csúcsán egy kínai ült napernyõvel. A tetõn és annak kiugró részein kis csengettyûk függtek, melyek a legkisebb szellõtõl is kedves harangozást csaptak. Az emeleten és a földszinten öt-öt kis szoba és egy-egy nagyméretû középsõ terem épült, ahol kisebb társaságok részére a herceg bálokat rendezett.

A falakat kínai tájképek díszítették. A bútorzar kínai, sõt, minden berendezési tárgy Keletrõl származott. A zenészeknek külön erkélyük volt; bál alkalmával aranyba, ezüstbe kellett öltözniük és kínai módra sárga, csengettyûs kalapot kellett hordaniuk.

A Bagatelle elnevezés eredete közismert: Mária Terézia látogatásakor a herceg bemutatta a mulatóházat. A királynõ megkérdezte a herceget, milyen összeget fordított a megépítésére. A herceg válasza egy kézlegyintéssel ez volt: "Ah, bagatelle".

A chinoiserie elemekkel díszített épület a múlt században elpusztult. Az elmúlt években végzett kutatások megtalálták az épület alapjait, amelyre felépült egy modernebb formájú Bagatelle.

Fortuna- és Vénusz templomok (épültek 1772-ben)

Majdnem a mulatóerdõ végén egy hosszúkás alakú, négyszögû téren épült A Fortuna templom, melynek tetején Fortuna istennõ szobra állt. A mulatótemplomot zöldre festett ráccsal kerítették körül, elõtte virágágy, mögötte nagy, drótos madárkalitka volt. A kínai festéssel díszített belsõ falak falusi mulatságokat ábrázoltak. Padozata csiszolt kövekbõl készült. A vörösmárvány kandallón díszes óra, vázák és porcelánfigurák ékeskedtek.

Nem messze volt a Vénusz templom, mely kívülrõl hasonmása volt az elõbbinek, tetõpárkányán a Szerelem istennõ szobra állt. Feljebb egy nagy kapu nyílt, melyen át a Vadaskertbe érkezett a látogató. Oldalt terült el a Rózsakert, mely pihenést nyújtott a sok fenséges látvány nézésében kifáradt szemnek. E terjedelmes erdõ területét kõoszlopok és zöldre festett rácskerítések zárták be. A Vadaskertben hemzsegett a sok szarvas, fácán és más nemes madár. Déli oldalán egy fasorokkal határolt tó, keleti oldalán egy vadászlak, majd a vaddisznós kert, és a közelben még egy tó vonzotta az érdeklõdõket. Az egész terjedelmes erdõt kõ- és vaskerítés vette körül.

A Vadaskert megtekintésére egy hatalmas, minden igényt kielégítõ, 12 kerekû szekér állt készen, asztalokkal, székekkel felszerelve. A csodálatos park a 18. században mindenki elõtt nyitva állt, bárki sétálhatott benne. A park csaknem teljesen elpusztult. A mulatóházakat már a múlt században lebontották, a sugárútjait ékesítõ szobrokat, kerítéseket széthordták. A kastélytól kiinduló három sugárút még utal a hajdani szépségére. A két méter magas kõkerítésnek csak egy szakasza látható.

Eszterházi vigasságok

A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott. Az elsõ nagyszabású ünnepséget 1770-ben rendezték, amikor a herceg bemutatta kastélyát és udvartartását a bécsi arisztokráciának. A legkáprázatosabb ünnepség 1773-ban volt, amikor Mária Terézia magyar királynõ látogatást tett Eszterházára. Miklós herceg Sopronban fogadta a királynõt és kíséretét, majd Széplakon át vezette vendégeit palotájába. Az ünnepségekrõl készült feljegyzésekbõl idézzük: "…a tûzijátékot maga a királynõ indította el azzal, hogy meggyújtotta a zsinórt. A tûzcsomóból kirajzolódó kép az égszínkék mezõben Magyarország címerét ábrázolta, kétoldalt kiterjesztett szárnyú angyalokkal, felette három betû: V M T (valószínûleg Vivat Maria Teresia), majd kígyó és csillagfigurákat lõttek fel, és nagy magasságból aranyesõ hullott…"

A fényûzõ szórakoztatás mellett az eszterházi udvari világ a kor kulturális életében igen jelentõs szerepet töltött be zenei életével. Joseph Haydn-nak alkotásokban a leggazdagabb évei, melyeket Miklós herceg szolgálatában töltött. Több mint 160 baritondarabot írt gazdájának, triók és vonósnégyesek, operák, vígoperák, szimfóniák, misék születtek Eszterházán. Több operájának itt volt az õsbemutatója, száznál több azon mûvek száma, melyeket Eszterházán vezényelt. Esterházy Miklós maga is muzsikált, s állandóan újabb és újabb darabokat kért karmesterétõl.

A herceg 1790-ben meghalt, s halálával a fényes ünnepségek is megszûntek. Fia, unokája és utódai már nem érezték jól magukat a rokokó pompában, visszavnultak Kismartonba és más kastélyaikba. A híres zenekart feloszlatták, Eszterháza csendes pusztulása megkezdõdött. A kincstárat és a képgyûjteményt Bécsbe és Kismartonba szállították.

 

Helyreállítás

A kastélyt a 20. század elején az Estertó kezdeményezésére házy család helyreállíttatta. A parkokba, belsõ udvarra taxus- és buxusbokrokat, fenyõféléket ültettek, melyek ma is díszlenek. A második világháborús események igen nagy károkat okoztak a kastélyon; berendezéseit elszállították, összetörték, széthordták. Dr. Porpáczy Aladár lelkes és kitartó kezdeményezésére a kastélyt sikerült a teljes pusztulástól megmenteni: kertészeti középiskolát, kollégiumokat, irodahelyiségeket, lakásokat alakítottak ki az oldalszárnyakban, de a középsõ rész tovább romlott, üresen állt.

A jelentõs helyreállítás 1957-ben vette kezdetét Dr. Rados Jenõ szakmai irányításával. Újravakolták és festették a külsõ falakat, megszépültek a parkok, helyreállították a dísztermet, zenetermet, Sala terranát és néhány szalont. Joseph Haydn életérõl emlékkiállítást rendeztek, 1959-ben a nagy zeneszerzõ halálának 150. évfordulóján a zeneszeretõk, a Nemzetközi Zenetudományi Kongresszus résztvevõi méltó környezeteben hallgatták a Kodály Zoltán vezényelte ünnepi hangversenyt. Azóta minden tavasszal, nyáron megrendezik a Zenei Heteket, a nemzetközi Haydn-fesztivált, amikor bel- és külföldi énekkarok, zenekarok hangversenyekkel bizonyítják a nagy mester szavait: "…az én nyelvemet megérti az egész világ."

A kastély és a park egy része ma nyitva áll a látogatók, zenekedvelõk elõtt és egy kormányprogram keretében a kastély teljes helyreállítása is várható.

www.interword.hu
www.interword.hu